1. Címlap
  2.  » 
  3. Fenntarthatóság
  4.  » A felelősség kora
2018 aug 28
A felelősség kora
Szerző: Isabelle Kocher
2018 áprilisában az IKEA bejelentette, hogy 2030-ra teljes mértékben hulladékmentesen és zéró kibocsátással kíván működni. Ezt követően a vállalatnak kizárólag megújuló energiával kell működnie, és csak újrahasznosított anyagokat szabad használnia. A 2012-ben 3 milliárd dollár összegű társadalmilag felelős befektetések összege 2016-ra 13,3 milliárdra nőtt és gyorsan bővül. Az ezredfordulós generáció is nagyobb hajlandóságot mutat befektetni ezekbe az alapokba, még akkor is, ha azok alulteljesítenek (The Economist, 2017).

2018 augusztusa óta a LEGO több, cukornádból származó növényi polietilénből készült játékot forgalmaz. Ez a választás a LEGO stratégiájának részét képezi, a LEGO célja, hogy 2030-ig minden kis téglát fenntartható anyagokból készítsen – a játékok jelenleg ABS-műanyagból, kőolajszármazékból készülnek.

Franciaországban a PACTE törvényjavaslat módosítja a jogszabályokat a vállalatok társadalmi és környezeti szerepének megerősítése érdekében, és segíti őket az ezzel kapcsolatos stratégia megalkotásában.

Nem csak néhány elszigetelt esetet említettünk. Nem is PR-fogások ezek. Ezek a példák azt mutatják, hogy alapvető tendencia bontakozik ki.

Meg vagyok győződve arról, hogy egy új korszakba lépünk, amelyben a vállalatokat egyre inkább a társadalomra és a környezetre gyakorolt ​​általános hatásuk alapján ítélik meg. Negatívan minősítik majd azokat a vállalatokat, amelyek megtagadják, hogy vállalják ezeket a felelősségeket.

A vállalati felelősség legnyilvánvalóbb – Milton Friedman híres közgazdász szerint az egyetlen módja: a vállalat nyereségének növelése és a részvényesek érdekeinek védelme. Ugyanakkor sok más csoportot is érintenek a vállalat döntései: alkalmazottak, ügyfelek, közösségek, amelyeknek a cégek részei. Egy olyan ágazatban, mint az energia, amely a szén-dioxid-kibocsátás 60%-áért felelős, az egész emberiségre hatnak az iparág döntéseinek következményei.

Figyelmen kívül hagyhatja-e egy vállalat tevékenységeinek általános hatását, és a nyereség megszerzésének kényszerével magyarázhatja-e a negatív hatásokat?

Úgy gondolom, hogy az erődként működő cég modellje, amely nem foglalkozik a szélesebb környezet elvárásaival, négy tényező nyomása miatt vesztésre áll, ezek pedig a fogyasztó, a munkavállaló, a szabályozó és a befektető.

Először is ott van a fogyasztó, aki egyre inkább érzékeny a vállalatok hatására és képes gyorsan mobilizálni a szociális hálózatokat. Egy olyan időszakban, amikor a legkisebb botrány vírussá válhat, amikor egy bojkott vagy „név és szégyen” kampány hashtagekkel szerveződhet, semmi sem pusztítóbb egy vállalat számára, mint a kinyilatkoztatott értékek és a tényleges gyakorlat közötti inkonzisztencia.

Aztán ott van az a munkavállaló, akinek elkötelezettsége attól függ, hogy a munkájában és a vállalat projektjeiben milyen értelmet és lényeget talál. Amíg az európai munkavállalók 85%-a úgy látja, hogy a munkahelyén nem megfelelően motivált, és a munka értelmének elvesztése az egyik indoka a motiváció csökkenésének, a vállalatok kénytelenek megmagyarázni működési céljaikat az alkalmazottaknak.

Aztán ott van a szabályozó, aki arra sarkallja a vállalatokat, hogy vállaljanak felelősséget cselekedeteik következményeiért és cselekedjenek. E követelmény egyik formája lehet, hogy Franciaország számos vállalatának közzé kell tennie egy éves kiegészítő pénzügyi beszámolót, amelyben be kell mutatnia, hogyan veszik figyelembe „tevékenységük társadalmi és környezeti következményeit”. Vagy az a kötelezettség, amely 2017 óta terheli a nagyvállalatokat, és amely szerint kötelesek minden olyan eszközt alkalmazni, amely csökkenti a környezetvédelmi, társadalmi vagy korrupciós kockázatokat, nemcsak tevékenységükben, hanem azokban a vállalatokban is, amelyekkel üzleti tevékenységet folytatnak.

Végül, a befektető, aki érzékenyebb lett e kockázatokra, és hamarabb várja el, hogy a vállalat beszámoljon működésének teljes körű hatásairól. Januárban a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink arra ösztönözte az üzleti vezetőket, hogy hangsúlyozzák „pozitív hozzájárulásukat a társadalomhoz”, és megígérte, fokozza éberségét, mint részvényes. Néhány héttel ezelőtt a BlackRock jelezte szándékát, hogy kapcsolatba lép a lőfegyvergyártókkal és az Egyesült Államok fegyverforgalmazó bolthálózataival, hogy „megismerje válaszukat” egy Floridában történt lövöldözésre.

Ez a jelenség különösen a környezeti és az éghajlati kockázatok terén figyelhető meg. Az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi információk közzétételével foglalkozó munkacsoport, amelynek elnöke Michael Bloomberg, megállapította, hogy a stratégiájukban az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyó vállalatok számára jelentős az eszközeik értékének csökkenése és a szabályozási kockázat növekedése. A munkacsoport ajánlásokat tett arra, hogy ösztönözze a vállalatokat, legyenek átláthatóbbak, és hozzák nyilvánosságra, stratégiájuk miként áll összehangban a Párizsi Klímamegállapodással.

Milton Friedman konzervatív álláspontjával ellentétben egy gazdasági irányzat, nevezetesen a szociális vállalkozási ágazaté, arra a felismerésre jutott, hogy a vállalatoknak olyan küldetéssel kell rendelkezniük, amely messze túlmutat a profit létrehozásán. Már nem elegendő a vállalati tevékenység negatív hatásainak korlátozása. Szükséges, hogy a vállalat központi tevékenységei lehetővé tegyék az emberi problémák megoldását – erre remek példa Muhammad Yunus, a mikro-vállalkozásoknak nyújtott kis összegű hitelek atyja.

Ebben az új szektorban aktív a Grameen Bank (alapítója Muhammad Yunus), amelynek célja a legszegényebb rétegek hitelhez jutásának megkönnyítése. Emellett 2650 vállalat kapott B Corporation tanúsítványt, amelyet olyan vállalatoknak ítélnek oda, amelyek tiszteletben tartják a nagyon szigorú környezetvédelmi és irányítási feltételeket és működési szabályaikat a társadalmi és környezetvédelmi célok elérése érdekében módosítják. Amint azt 2018. április 26-i közgyűlésen bejelentették, a Danone az első, CAC 40 csoporthoz tartozó vállalat, amely ezt a megközelítést alkalmazza.

Amikor az üzleti tevékenység társadalmi szerepének megítéléséről van szó, a szociális vállalkozási ágazat ösztönzőként hat a gazdaság többi részére.

Meggyőződésem, hogy a vállalatok jövője, minden vállalat, és nem csak a szociális és szolidaritási szektor szereplőinek jövője abban rejlik, hogyan egyeztetik össze a gazdasági teljesítményt a társadalmi és környezeti fenntarthatósággal; biztos vagyok abban, hogy hosszú távon csak azok a vállalatok fognak növekedni, amelyek a szakadékok megszüntetésére összpontosítanak.

Ez a meggyőződés vezetett minket ahhoz, hogy meghatározó döntéseket hozzunk az ENGIE-nél.

Azt a döntést, hogy a hosszú távú értékteremtésre összpontosítunk, és az energiaátalakulás frontvonalában harcolunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy teljesen felszámoljuk a szén felhasználását – 2015-től már felére csökkentettük szénerőműveink termelését. Egy belső szén-dioxid-ár meghatározás mellett tesszük le a voksot, amely befolyásolhatja befektetési döntéseinket.

Azt a döntést, hogy egy nagyra törő Vállalati Társadalmi Felelősségvállalási (CSR) politikát folytassunk, amelyet a főbb nem pénzügyi hitelminősítő intézetek (RobecoSam, Vigeo Eiris, CDP, Dow Jones Fenntarthatósági Index stb.) elismertek, és a CSR-t tevékenységünk középpontjába helyezzük. Ugyanúgy a projektek lebonyolításában is, ahol a civil társadalommal folytatott állandó párbeszédet kell kialakítani. És ennek megfelelően alakítjuk ki kereskedelmi ajánlatainkat is: a zöld villamosenergia-ajánlatunkkal tavaly Franciaországban már 1,3 millió ügyfelünk élt. Egyharmaduk azt mondta, hogy a zöld garancia miatt választotta ezt az ajánlatot.

E célt szolgálja vállalati ajánlatunk is, amelynek célja, hogy segítsen a vállalkozásoknak elérni a környezeti fenntarthatósági célkitűzéseiket. Akkor, amikor olyan vállalatok, mint a Facebook és az IKEA a szén-dioxid-semlegességre törekszenek, amikor a Pepsi és a Coca-Cola elkötelezettek abban, hogy a termékeik előállításához használt víz 100%-át visszanyerjék, a piac megnyílik azon vállalatoknak, amelyek számára kulcsfontosságú a társadalom fejlődése.

A döntést, hogy szakértelmünket a fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés érdekében használjuk. Ez az oka annak, hogy 2011-ben létrehoztuk az Energiagyűjtési Hatás Alapot. Az alap 18 vállalat több mint 15 országban működő portfólióját kezeli. Ezek a vállalatok a tevékenységek széles körét fedik le: az európai szociális lakások energiahatékonysága, az egyes napenergia-rendszerek vagy mikrohálózatok decentralizált energiája, a tiszta főzési megoldásokhoz való hozzáférés a feltörekvő országokban stb. A közvetlen érintettek száma 2 millió fő.

Ezek a beruházások lehetővé teszik számunkra, hogy új üzleti modelleket teszteljünk, majd nagy tételben telepítsük a tiszta és hozzáférhető technológiákat.

A döntést, hogy kiterjesszük erős CSR-ambícióinkat egész értékláncunkra. A világ vezető zöldkötvényeinek kibocsátójává válva (6,25 milliárd euró értékben) pénzügyi struktúránk fenntarthatóbbá tételére törekszünk. Azt is bejelentettük, hogy értékláncunkban jelentősen csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást annak érdekében, hogy elkötelezzük magunkat a globális felmelegedés 2 Celsius fokban történő korlátozása iránt. Végül számos országban folytatunk párbeszédet beszállítóinkkal, hogy ösztönözzük őket arra, javítsák munkavállalóik munkakörülményeit.

Egy nagy cégnek nem mindig könnyű ilyen döntéseket hozni. A fő nehézség abban rejlik, hogy a rövid távú pénzügyi nyereségesség és a hosszú távú értékteremtés között érdekellentét húzódik. Bonyolult megtalálni az egyensúlyt az ilyen ellentmondásos követelmények között, mind a személyzet, mind a menedzsment számára.

A nehézségek ellenére azonban a vállalatnak törekednie kell értékeinek és tevékenységeinek nagyobb összhangjára. Ez azért is van, mert jelentős erőforrásokkal rendelkezik – pénzügyi és emberi erőforrások, meggyőző ereje, hatalma -, a vállalatnak ezeket az eszközöket a kiegyensúlyozott haladás szolgálatába kell állítani.

Ez a cikk a MEDEF 2018 Nyári Egyetem alkalmából megjelent cikksorozat részét képezi. Ossza meg, kommentálja és lájkolja a LinkedIn-en # UEMedef18 hashtaggel.

FENNTARTHATÓSÁG

1

Fenntartható fejlődés és üzleti tevékenység

Hogyan hasznosítja az ENIGE a szakértelmét iparágvezetőként, annak érdekében, hogy közvetlenül foglalkozzon azokkal a társadalmi kérdésekkel, amelyek a saját szakértői készségeivel kapcsolatosak?

HÍREK

1

Geotermikus energiahasznosítás izlandi módra

Izland a vulkánok, gejzírek, fjordok, vízesések, jégtakarók által uralt szigetország. Területének nagysága meghaladja Magyarországét, azonban lakosainak száma közel ötöde Budapestnek. Az ország energiaszükségletének 90%-át a geotermikus energia elégíti ki.

Fenntartható utazás

A turisztikai szezon közeledtével érdemes elgondolkodni azon, hogy miként szervezzük nyaralásunkat aszerint, hogy minél környezetkímélőbb legyen a bolygó számára.

Passzold vissza, Tesó!

Ha megszabadulna a használaton kívüli nyomógombos és okostelefonjától, GPS készülékétől, tablettől vagy ezen eszközök tartozékaitól, akkor megteheti a 2022. március 22. – június 15. között zajló Passzold vissza, Tesó! kampány során.

KAPCSOLAT

1

ENGIE Magyarország Kft.

Székhely: 1191 Budapest, Üllői u. 206.
Tel.: +36 1 460 1030
Fax: +36 1 460 1050

Kirendeltség: 9024 Győr, Hunyadi u. 14.

Tel.: +36 96 335 816, +36 96 526 805
Fax: +36 96 528 654