Idén is folytatódik a Pécsi Tudományegyetem által szervezett „MOON BIKE” kihívás, melynek a 2020-as évben a célja az volt, hogy 80 nap alatt virtuálisan eljussunk biciklivel a Holdra, azaz bárhol a világon együtt tegyünk meg összesen 384 400 km-t.

A szájmaszk lett a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze, amiből sokan naponta többet is elhasználnak. Sajnos ebből adódóan rengeteg felgyülemlett nem újrahasznosítható maszk és gumikesztyű landol a szelektív hulladékok között vagy az utcán, a földre eldobva.

Minden várakozáson felüli eredménnyel zárult a Virtuális Erőmű Program (VEP) csapatának „3 K” nevű, hosszú távú oktatás kutatási programjának első, óvodai kísérleti blokkja és ennek eredményeire épülve 2021-ben elindulhat a V-GO-APP (V-GO), amely 1 év alatt 1 millió 25 év alatti fiatalt és több millió teljes lakossági letöltést céloz meg.

A Föld napját először az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelték 1970-ben Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére, aki 1970. április 22-én indította a mozgalmat a Föld megóvása és védelmében, így ennek érdekében megalapította a Föld Napja Hálózatot. A mozgalom jelmondata:
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Hayes kezdeményezésével az elmúlt 51 évben elérte, hogy világszerte több mint 190 országban, több ezer szervezet vesz részt a Föld napja mozgalom programjaiban, valamint lebonyolításában.

Az „okos kütyük”, „dolgok internete” és a hasonló divatos kifejezések mellett az utóbbi években egyre többet hallunk az „okos városok” (smart cities) kifejezésről is.

A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedését jelenti, amelynek hatásai számos klímaváltozási problémakörben tetten érhetők, melyek közül különösen látványos a sarki jégtakarók és a magashegységi gleccserek átlagos területének és tömegének csökkenése, azaz olvadása is.

A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Jelen vannak életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, sőt még az űrkutatásban is.

Az első ipari forradalom kezdete óta a szén-dioxid-kibocsátás ugrásszerűen megemelkedett. Az elmúlt hárommillió évben egyszer sem volt ilyen magas koncentrációban jelen a szén-dioxid a levegőben, mint most, köszönhetően az emberi tevékenységeknek.