1. Címlap
  2.  » 
  3. Engie Magyarország
  4.  » 
  5. Hírek
  6.  » A gleccserek olvadása és következményei
február 23, 2021
A gleccserek olvadása és következményei
A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedését jelenti, amelynek hatásai számos klímaváltozási problémakörben tetten érhetők, melyek közül különösen látványos a sarki jégtakarók és a magashegységi gleccserek átlagos területének és tömegének csökkenése, azaz olvadása is.

A magashegységi gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte érzékelhető, sőt mára egyre dinamikusabbá váló jelenséggé vált, melynek folyamán megfigyelhető a tömegük, így vízkészletük csökkenése. Ennek közvetlen hatása a gleccserek által táplált nagy folyamrendszerek vízhozamának, vízjárásának átalakulása, a potenciális ivóvízbázisok kritikus csökkenése, hosszú távon pedig a világtenger szintjének emelkedése. A magas hegyvidékek gleccsereinek visszahúzódása világszerte észlelhető, ugyanis rohamosan olvadásnak indultak a Himalája, az Alpok, az Andok gleccserei, vagy például a Kilimandzsáró jégsapkája.

Himalája

Az ENSZ egyik tanulmánya szerint a Himalája gleccsereinek az olvadása a leggyorsabb, és ennek következtében 35 év alatt akár teljesen el is tűnhet a jégtakarója, ami emberek százmillióira lehet végzetes hatással. A Himalája jégtakarója és gleccserei hatalmas folyamokat táplálnak, amely Ázsia lakossága jelentős részének ívóvizét jelenti és a mezőgazdaságban, a termőföldek öntözésénél is nélkülözhetetlen.[1]

Svájci Alpok

A Svájci Tudományos Akadémia éves tanulmányában olvasható, hogy a svájci Alpok gleccsereinek a nagysága további 2%-kal csökkent az elmúlt évekhez képest. Az előrejelzések alapján, ha így folytatódik az olvadásuk, akkor az Alpok mintegy 4000 gleccserének 95 százaléka el fog tűnni 2100-ra.[2] Az Alpok legnagyobb gleccsere, a 86 négyzetkilométer kiterjedésű Aletsch gleccser, amely becslések szerint 11 milliárd tonna jeget tartalmaz, a századforduló óta egy kilométerrel húzódott vissza.

Bolíviai Tuni gleccser

Az Andok hegység bolíviai részén, 3600 méter magasan fekszik La Paz, amely szinte elsőként éli meg az éjhajlatváltozás legsúlyosabb következményét, a vízhiányt. A Tuni gleccser, amely vízzel látta el a várost, visszahúzódott és a legnagyobb része teljesen el is olvadt. Az UMSA egyetem tudósai megállapították, hogy mostanra a gleccser 1 négyzetkilométerre zsugorodott össze. Korábban a gleccser teljes eltűnését 2025-re jósolták, de ha ilyen mértékben folytatódik az olvadása, akkor ez hamarabb fog bekövetkezni, veszélyeztetve ezzel egy egész város vízellátását.[3]

Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarójának olvadása

A hőmérsékletemelkedés gyorsabban változtatja meg az Északi-sarkvidéket, mint a világ bármely más részét. Oroszország Északi-sarkvidékének jégtakarója az elmúlt évtizedben kétszer annyi jeget veszítettet, mint az előző hatvan évben. 1953 és 2010 között évente átlag 18 centimétert csökkent a jégtakaró vatagsáa, és ez a szám 2011 és 2015 között évente 32 centiméterre emelkedett. Ez pontosan évi 4,43 gigatonna vizet jelent. Ekkora víztömeg a New York államban lévő 50 kilométer hosszú Cayuga-tó vízszintjét 25 méterrel emelné meg, ezzel elöntve a térségbeli Ithaca és Seneca Falls városokat.[4]

Amennyiben a 2015-ös párizsi klímaegyezmény következtében sikerülne két Celsius fok alá szorítani a hőmérséklet globális növekedését, az előrejelzések szerint a gleccsereinek olvadásának folyamata lényegesen visszaesne, és így számos katasztrófát kerülne el az emberiség.

Források:

[1]https://www.bbc.com/news/science-environment-47122641

[2]https://phys.org/news/2020-10-record-low-accumulation-biggest-alpine-glacier.html

[3]https://www.reuters.com/article/us-bolivia-environment-glacier-idUSKBN29929U

[4]https://www.nationalgeographic.com/environment/2018/10/new-cold-war-brews-as-arctic-ice-melts/

 

HÍREK

1

Virtuális Erőműből Virtuális Erdő

A pandémia alatt minden korábbinál nagyobbat növő Virtuális Erőmű Program (VEP) partnerei által megtakarított CO2 mennyisége mára olyan mértéket ér el, hogy az egyenértékű egy közel 400 ezer hektáros kontinentális erdősítéssel, vagy 3-3,5 millió tölgyfa ültetésével – azaz CO2 alapon nagyságrendileg kiváltja a teljes tervezett magyar erdősítési program nagyságát.

Egyszer használatos műanyagok betiltása

Az EU 2019. májusában elfogadta a bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.

Az elsivatagosodás és az aszály

Nagyon kevesen tudják, de a világ egyik legsúlyosabb környezeti problémája napjainkban az elsivatagosodás. 2020 tavaszán például az évszázad egyik legsúlyosabb aszálya következett be Románia és Lengyelország egyes területein, Magyarországon pedig a tavalyi volt a harmadik legsúlyosabb aszályos tavasz az egymást követő években.

VÉLEMÉNYEK

1

KAPCSOLAT

1

ENGIE Magyarország Kft.

Székhely: 1191 Budapest, Üllői út 206.
Tel.: +36 1 460 1030
Fax: +36 1 460 1050
officebudapest.hu@equans.com

Kirendeltség: 9024 Győr, Hunyadi u. 14.
Tel.: +36 96 335 816, +36 96 526 805
Fax: +36 96 528 654
officegyor.hu@equans.com