1. Címlap
  2.  » 
  3. Engie Magyarország
  4.  » 
  5. Hírek
  6.  » A gleccserek olvadása és következményei
február 23, 2021
A gleccserek olvadása és következményei
A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedését jelenti, amelynek hatásai számos klímaváltozási problémakörben tetten érhetők, melyek közül különösen látványos a sarki jégtakarók és a magashegységi gleccserek átlagos területének és tömegének csökkenése, azaz olvadása is.

A magashegységi gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte érzékelhető, sőt mára egyre dinamikusabbá váló jelenséggé vált, melynek folyamán megfigyelhető a tömegük, így vízkészletük csökkenése. Ennek közvetlen hatása a gleccserek által táplált nagy folyamrendszerek vízhozamának, vízjárásának átalakulása, a potenciális ivóvízbázisok kritikus csökkenése, hosszú távon pedig a világtenger szintjének emelkedése. A magas hegyvidékek gleccsereinek visszahúzódása világszerte észlelhető, ugyanis rohamosan olvadásnak indultak a Himalája, az Alpok, az Andok gleccserei, vagy például a Kilimandzsáró jégsapkája.

Himalája

Az ENSZ egyik tanulmánya szerint a Himalája gleccsereinek az olvadása a leggyorsabb, és ennek következtében 35 év alatt akár teljesen el is tűnhet a jégtakarója, ami emberek százmillióira lehet végzetes hatással. A Himalája jégtakarója és gleccserei hatalmas folyamokat táplálnak, amely Ázsia lakossága jelentős részének ívóvizét jelenti és a mezőgazdaságban, a termőföldek öntözésénél is nélkülözhetetlen.[1]

Svájci Alpok

A Svájci Tudományos Akadémia éves tanulmányában olvasható, hogy a svájci Alpok gleccsereinek a nagysága további 2%-kal csökkent az elmúlt évekhez képest. Az előrejelzések alapján, ha így folytatódik az olvadásuk, akkor az Alpok mintegy 4000 gleccserének 95 százaléka el fog tűnni 2100-ra.[2] Az Alpok legnagyobb gleccsere, a 86 négyzetkilométer kiterjedésű Aletsch gleccser, amely becslések szerint 11 milliárd tonna jeget tartalmaz, a századforduló óta egy kilométerrel húzódott vissza.

Bolíviai Tuni gleccser

Az Andok hegység bolíviai részén, 3600 méter magasan fekszik La Paz, amely szinte elsőként éli meg az éjhajlatváltozás legsúlyosabb következményét, a vízhiányt. A Tuni gleccser, amely vízzel látta el a várost, visszahúzódott és a legnagyobb része teljesen el is olvadt. Az UMSA egyetem tudósai megállapították, hogy mostanra a gleccser 1 négyzetkilométerre zsugorodott össze. Korábban a gleccser teljes eltűnését 2025-re jósolták, de ha ilyen mértékben folytatódik az olvadása, akkor ez hamarabb fog bekövetkezni, veszélyeztetve ezzel egy egész város vízellátását.[3]

Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarójának olvadása

A hőmérsékletemelkedés gyorsabban változtatja meg az Északi-sarkvidéket, mint a világ bármely más részét. Oroszország Északi-sarkvidékének jégtakarója az elmúlt évtizedben kétszer annyi jeget veszítettet, mint az előző hatvan évben. 1953 és 2010 között évente átlag 18 centimétert csökkent a jégtakaró vatagsáa, és ez a szám 2011 és 2015 között évente 32 centiméterre emelkedett. Ez pontosan évi 4,43 gigatonna vizet jelent. Ekkora víztömeg a New York államban lévő 50 kilométer hosszú Cayuga-tó vízszintjét 25 méterrel emelné meg, ezzel elöntve a térségbeli Ithaca és Seneca Falls városokat.[4]

Amennyiben a 2015-ös párizsi klímaegyezmény következtében sikerülne két Celsius fok alá szorítani a hőmérséklet globális növekedését, az előrejelzések szerint a gleccsereinek olvadásának folyamata lényegesen visszaesne, és így számos katasztrófát kerülne el az emberiség.

Források:

[1]https://www.bbc.com/news/science-environment-47122641

[2]https://phys.org/news/2020-10-record-low-accumulation-biggest-alpine-glacier.html

[3]https://www.reuters.com/article/us-bolivia-environment-glacier-idUSKBN29929U

[4]https://www.nationalgeographic.com/environment/2018/10/new-cold-war-brews-as-arctic-ice-melts/

 

HÍREK

1

Az elsivatagosodás és az aszály

Nagyon kevesen tudják, de a világ egyik legsúlyosabb környezeti problémája napjainkban az elsivatagosodás. 2020 tavaszán például az évszázad egyik legsúlyosabb aszálya következett be Románia és Lengyelország egyes területein, Magyarországon pedig a tavalyi volt a harmadik legsúlyosabb aszályos tavasz az egymást követő években.

Moon Bike 2021

Idén is folytatódik a Pécsi Tudományegyetem által szervezett „MOON BIKE” kihívás, melynek a 2020-as évben a célja az volt, hogy 80 nap alatt virtuálisan eljussunk biciklivel a Holdra, azaz bárhol a világon együtt tegyünk meg összesen 384 400 km-t.

VÉLEMÉNYEK

1

KAPCSOLAT

1

ENGIE Magyarország Kft.

Székhely: 1191 Budapest, Üllői u. 206.
Tel.: +36 1 460 1030
Fax: +36 1 460 1050

Postázási cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 14.

Tel.: +36 96 335 816, +36 96 526 805
Fax: +36 96 528 654