Ezt a jelentős problémát már az 1990-es években is felismerték, ugyanis 1994. június 17-én több mint 100 ország elfogadta az ENSZ kezdeményezését, melynek célja at volt, hogy a fejlett országok osszák meg egymással az elsivatagosodás elleni jó gyakorlatokat és tudást. Ettől kezdődően június 17-e az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.
Az elsivatagosodás következtében száraz területeket olyan problémák sújtanak, mint a talaj terméketlensége vagy a földterületek természetes ellenálló képességének csökkenése és a rosszabb vízminőség.
Az elsivatagosodást két tényező okozza, illetve befolyásolja:
- Emberi tevékenység – amely magába foglalja a túlzott vízhasználatot vagy a víz nem hatékony felhasználását (ilyen például a rossz öntözési technika). Ide sorolható még a túllegeltetés, az erdőírtás. Túllegeltetés akkor fordul elő, ha a mezőgazdasági termelők túl sok állatot tartanak egy kis területen, vagy túl sokáig tartják az állatokat egy adott területen. Az erdőirtás indoka sok esetben a kivágott faanyag tüzelőként való felhasználása, vagy az, hogy területet nyerjenek mezőgazdasági tevékenység vagy lakásépítés céljára.
- Éghajlatváltozás – ugyanis nő az átlaghőmérséklet, aminek következtében egyre gyakoribbak az aszályok és a száraz területek talajromlása is egyre gyorsabban nő.
Az elsivatagosodás, amely a száraz területek talajromlásának egyik formáját képezi, egyre nagyobb fenyegetést jelent az Európai Unióban, és jelentős hatást gyakorol a földhasználatra. A jövőre vonatkozó éghajlatváltozási forgatókönyvek előrejelzése szerint az Unió ezen évszázad során egyre inkább ki lesz szolgáltatva az elsivatagosodás veszélyének, amihez Európa déli részein a hőmérséklet növekedése és az aszályok gyakoribbá válása, valamint a csapadék csökkenése társul. Ennek hatásai különösen Portugáliát, Spanyolországot, Görögországot, vagy például Ciprust sújtja, ahol az ország 99%‑a ki van téve az elsivatagosodás veszélyének.[1]
Természetesen néhány országban jó példák is mutatják, hogy hogyan lehet védekezni az aszály és a sivatagosodás ellen. Az egyik ilyen például, hogy Szicíliában stabilizálták a lejtőket, feldúsították a talajt, és biztosították a jobb lecsapódást a védekezés során, vagy hogy Portugáliában homokos talajú területen fenyőerdőt telepítettek, ezáltal javult a földterület termőképessége és a talaj megóvásra került az eróziótól.
Ezeket a példákat követve fontos, hogy mielőbb tegyünk az elsivatagosodás ellen, hiszen a szárazság okozta pénzügyi károk az elmúlt 30 évben meghaladták a 100 milliárd eurót, valamint 2018-ban tapasztalt csapadékhiány miatt a legfontosabb haszonnövények hozama 50%-kal csökkent, a gabonafélék árai pedig 7,9%-kal emelkedtek.[2]
[1]https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/desertification-33-2018/en/index.html
[2]https://ec.europa.eu/environment/water/quantity/pdf/comm_droughts/2nd_int_report.pdf
