1. Címlap
  2.  » 
  3. Engie Magyarország
  4.  » 
  5. Hírek
  6.  » Baktériumokkal a műanyaghulladék ellen?
november 30, 2020
Baktériumokkal a műanyaghulladék ellen?
Hazánkban és külföldön új irányt vett a műanyagok elleni küzdelem, jó eséllyel a biokémia diadalmaskodhat az ember káros szenvedélye, a szemetelés felett; vagy újabb zsákutcába jutunk a harcban a műanyagszemét ellen?
hulladekszennyezes-a-tengeren

Az elmúlt hetekben keringett a hír a hazai sajtóban, miszerint egy ígéretes magyar startup laboratóriumi körülmények között kifejlesztett egy baktériumot, mely lebontja az egyszer használatos műanyagokat:

„A világban keletkező műanyaghulladéknak csupán 4-5 százalékát lehet újra hasznosítani, azt is csak drága eljárásokkal, míg a maradék a természetben vagy szemétégetőben végzi. Biológiai lebontásra eddig senki nem volt képes, azonban a két magyar felfedező egy olyan baktériumkoktélt állított elő, mely a főleg élelmiszeriparban felhasznált, gyorsan keletkező csomagolási műanyagok mindegyikét képes lebontani 6-8 hét alatt.

Ez jelenleg azért is ennyire égető probléma, mert a koronavírus következtében elképesztő gyorsasággal nőtt az egyszerhasználatos műanyagszemét mennyisége.

Nincs szükség költséges előkezelésre vagy beruházásra a műanyagok lebontásához

A technológia igazi különlegessége, hogy a folyamat végére a műanyagok újra természetazonos anyaggá válnak, hisz a lebontással szerves iszapot, komposztot kapunk, melyet nem csupán mezőgazdasági célra lehet felhasználni talajjavítóként, hanem elő lehet állítani belőle bioműanyagot is. Utóbbi megoldással a Poliloop megteremt egyfajta körkörös gazdaságot, ezáltal lehetőséget biztosít a nagy FMCG cégek számára, hogy ugyanazt a műanyag csomagolást használják fel újra és újra.” – írja a StartUp! online.[1]

Valójában a kutatások a világ számos pontján kb. ugyanazon időpontban jutottak hasonló eredményre, ugyanis nemcsak hazánkban, de az angolszász nyelvterületen több kutatócsoport is foglalkozott a „műanyagevő” baktériumok és enzimek kérdésével:

„A hagyományos újrahasznosítás magában foglalja a műanyag tisztítását, aprítását és megolvasztását, és alacsonyabb rendű anyaggá alakítását” – mondta Rosie Graham, a Portsmouth kutatócsoportjának tagja. „A vegyi anyagok újrahasznosítása pedig nagyon energiaigényes. Tehát az enzimek felhasználásának módját vizsgáljuk a műanyag természetes lebontására, sokkal kevesebb energiát felhasználva és értékesebb anyagokat termelve a körkörös gazdaság számára.

A Portsmouth-kutatás egy japán újra hasznosító lerakóban 2016-ban tapasztalt rendkívüli felfedezésre épül, amint azt a csapat vezetője, John McGeehan a BBC-nek nemrégiben adott interjújában elmondta.

„A japánok valójában felfedeztek egy baktériumot, amely a műanyag hulladékban él, és kizárólag PET-műanyagokat fogyasztott. Ez a műanyag alkotja az üvegpalackunkat, a szintetikus ruháink és szőnyegjeink nagy részét és a legtöbb általunk használt műanyagtárgyat.”[2]

A németek sem voltak ez időben tétlenek:

Német kutatók egy csoportja azonosította a Pseudomonas putida baktériumot egy műanyag hulladékkal borított terület talajában. Poliuretán-diollal táplálkozott, amelyet általában az anyagokra alkalmaznak, hogy megvédjék őket a korróziótól.

„A baktériumok ezeket a vegyületeket egyedüli szén-, nitrogén- és energiaforrásként használhatják” – mondta Hermann Heipieper, a tanulmány szerzője és a lipcsei Helmholtz Környezetkutató Központ vezető tudósa a folyóiratnak adott nyilatkozatában. „Ez a megállapítás fontos lépést jelent a nehezen újrahasznosítható (poliuretán) termékek újra felhasználásában.”[3]

Mit jelent tehát ez a három felfedezés?

  • Azt, hogy az egyes metódusok nem vetélytársai, hanem kiegészítői egymásnak, hiszen a három különböző kísérlet a műanyagok eltérő típusainak semlegesítésére irányul
  • A háromból két esetben a természetben találtunk megoldást az általunk okozott műanyagszennyezés csökkentésére
  • Azonban mindhárom kutatás jelenleg kísérleti fázisban van, talán a legelőrehaladottabb a hazai fejlesztés – valós ipari alkalmazást lehetővé tevő fejlesztésre sajnos valószínűleg még éveket kell várnunk.

A világ az elmúlt 60 évben 9 milliárd tonna műanyagot termelt. Csak 7%-át újra hasznosították, 12%-át elégették. Tehát ez képet ad arról a problémáról, hogy mennyi műanyag nyüzsög jelenleg a környezetünkben[4] egyben azt is, hogy jelentős feladattal kell megküzdenünk a jövőben, azonban az ilyen és ezekhez hasonló innovatív megoldások segíthetik a világot előre lépni a körkörös gazdaság felé vezető rögös úton.

A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. Virtuális Hulladéklerakó Programja azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló nagy léptékű tudományos áttörések mellett a gazdaság szereplőinek saját hulladékcsökkentési jó gyakorlatait is elismerje és díjazza.

Virtuális-Hulladéklerakó-Program_logo

Ha Ön vagy vállalkozása jelentős sikereket ért el az éves megtermelt hulladékmennyiség csökkentésében, vagy a körkörös gazdaságba való visszajuttatásában, jelentkezzen innovatív chatbottal támogatott új pályázatukba a https://virtualishulladeklerako.hu/ weboldalon.

Források:

[1]https://startuponline.hu/lebontja-a-muanyagot-a-magyar-startup-bakteriumkoktelja/?fbclid=IwAR04_X04HQglU0Pwi_d92woXHCi5g97NvobzLZ8ut_lwkGn-T5y9t5AYsjY

[2]https://www.marketplace.org/2020/10/26/can-plastic-eating-bacteria-help-cut-down-on-pollution/

[3]https://www.courthousenews.com/bacteria-provide-key-to-recycling-durable-plastics/

[4] https://www.ec.europa.eu/eurostat

HÍREK

1

Fenntartható utazás

A turisztikai szezon közeledtével érdemes elgondolkodni azon, hogy miként szervezzük nyaralásunkat aszerint, hogy minél környezetkímélőbb legyen a bolygó számára.

Passzold vissza, Tesó!

Ha megszabadulna a használaton kívüli nyomógombos és okostelefonjától, GPS készülékétől, tablettől vagy ezen eszközök tartozékaitól, akkor megteheti a 2022. március 22. – június 15. között zajló Passzold vissza, Tesó! kampány során.

Új gyűjtőhelyre kerülnek az italoskartonok Budapesten

A Budapesti Közművek keretében önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió döntése alapján 2022. január 1-től az italos kartondobozok gyűjtése a kék helyett a sárga fedelű tartályokba kerülnek át.

VÉLEMÉNYEK

1

KAPCSOLAT

1

ENGIE Magyarország Kft.

Székhely: 1191 Budapest, Üllői út 206.
Tel.: +36 1 460 1030
Fax: +36 1 460 1050
officebudapest.hu@equans.com

Kirendeltség: 9024 Győr, Hunyadi u. 14.
Tel.: +36 96 335 816, +36 96 526 805
Fax: +36 96 528 654
officegyor.hu@equans.com