Az elmúlt hetekben keringett a hír a hazai sajtóban, miszerint egy ígéretes magyar startup laboratóriumi körülmények között kifejlesztett egy baktériumot, mely lebontja az egyszer használatos műanyagokat:
„A világban keletkező műanyaghulladéknak csupán 4-5 százalékát lehet újra hasznosítani, azt is csak drága eljárásokkal, míg a maradék a természetben vagy szemétégetőben végzi. Biológiai lebontásra eddig senki nem volt képes, azonban a két magyar felfedező egy olyan baktériumkoktélt állított elő, mely a főleg élelmiszeriparban felhasznált, gyorsan keletkező csomagolási műanyagok mindegyikét képes lebontani 6-8 hét alatt.
Ez jelenleg azért is ennyire égető probléma, mert a koronavírus következtében elképesztő gyorsasággal nőtt az egyszerhasználatos műanyagszemét mennyisége.
Nincs szükség költséges előkezelésre vagy beruházásra a műanyagok lebontásához
A technológia igazi különlegessége, hogy a folyamat végére a műanyagok újra természetazonos anyaggá válnak, hisz a lebontással szerves iszapot, komposztot kapunk, melyet nem csupán mezőgazdasági célra lehet felhasználni talajjavítóként, hanem elő lehet állítani belőle bioműanyagot is. Utóbbi megoldással a Poliloop megteremt egyfajta körkörös gazdaságot, ezáltal lehetőséget biztosít a nagy FMCG cégek számára, hogy ugyanazt a műanyag csomagolást használják fel újra és újra.” – írja a StartUp! online.[1]
Valójában a kutatások a világ számos pontján kb. ugyanazon időpontban jutottak hasonló eredményre, ugyanis nemcsak hazánkban, de az angolszász nyelvterületen több kutatócsoport is foglalkozott a „műanyagevő” baktériumok és enzimek kérdésével:
„A hagyományos újrahasznosítás magában foglalja a műanyag tisztítását, aprítását és megolvasztását, és alacsonyabb rendű anyaggá alakítását” – mondta Rosie Graham, a Portsmouth kutatócsoportjának tagja. „A vegyi anyagok újrahasznosítása pedig nagyon energiaigényes. Tehát az enzimek felhasználásának módját vizsgáljuk a műanyag természetes lebontására, sokkal kevesebb energiát felhasználva és értékesebb anyagokat termelve a körkörös gazdaság számára.
A Portsmouth-kutatás egy japán újra hasznosító lerakóban 2016-ban tapasztalt rendkívüli felfedezésre épül, amint azt a csapat vezetője, John McGeehan a BBC-nek nemrégiben adott interjújában elmondta.
„A japánok valójában felfedeztek egy baktériumot, amely a műanyag hulladékban él, és kizárólag PET-műanyagokat fogyasztott. Ez a műanyag alkotja az üvegpalackunkat, a szintetikus ruháink és szőnyegjeink nagy részét és a legtöbb általunk használt műanyagtárgyat.”[2]
A németek sem voltak ez időben tétlenek:
Német kutatók egy csoportja azonosította a Pseudomonas putida baktériumot egy műanyag hulladékkal borított terület talajában. Poliuretán-diollal táplálkozott, amelyet általában az anyagokra alkalmaznak, hogy megvédjék őket a korróziótól.
„A baktériumok ezeket a vegyületeket egyedüli szén-, nitrogén- és energiaforrásként használhatják” – mondta Hermann Heipieper, a tanulmány szerzője és a lipcsei Helmholtz Környezetkutató Központ vezető tudósa a folyóiratnak adott nyilatkozatában. „Ez a megállapítás fontos lépést jelent a nehezen újrahasznosítható (poliuretán) termékek újra felhasználásában.”[3]
Mit jelent tehát ez a három felfedezés?
- Azt, hogy az egyes metódusok nem vetélytársai, hanem kiegészítői egymásnak, hiszen a három különböző kísérlet a műanyagok eltérő típusainak semlegesítésére irányul
- A háromból két esetben a természetben találtunk megoldást az általunk okozott műanyagszennyezés csökkentésére
- Azonban mindhárom kutatás jelenleg kísérleti fázisban van, talán a legelőrehaladottabb a hazai fejlesztés – valós ipari alkalmazást lehetővé tevő fejlesztésre sajnos valószínűleg még éveket kell várnunk.
A világ az elmúlt 60 évben 9 milliárd tonna műanyagot termelt. Csak 7%-át újra hasznosították, 12%-át elégették. Tehát ez képet ad arról a problémáról, hogy mennyi műanyag nyüzsög jelenleg a környezetünkben[4] egyben azt is, hogy jelentős feladattal kell megküzdenünk a jövőben, azonban az ilyen és ezekhez hasonló innovatív megoldások segíthetik a világot előre lépni a körkörös gazdaság felé vezető rögös úton.
A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. Virtuális Hulladéklerakó Programja azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló nagy léptékű tudományos áttörések mellett a gazdaság szereplőinek saját hulladékcsökkentési jó gyakorlatait is elismerje és díjazza.
Ha Ön vagy vállalkozása jelentős sikereket ért el az éves megtermelt hulladékmennyiség csökkentésében, vagy a körkörös gazdaságba való visszajuttatásában, jelentkezzen innovatív chatbottal támogatott új pályázatukba a https://virtualishulladeklerako.hu/ weboldalon.
Források:
[1]https://startuponline.hu/lebontja-a-muanyagot-a-magyar-startup-bakteriumkoktelja/?fbclid=IwAR04_X04HQglU0Pwi_d92woXHCi5g97NvobzLZ8ut_lwkGn-T5y9t5AYsjY
[2]https://www.marketplace.org/2020/10/26/can-plastic-eating-bacteria-help-cut-down-on-pollution/
[3]https://www.courthousenews.com/bacteria-provide-key-to-recycling-durable-plastics/
