A mai világban a mesterséges világítás alapvető funkciót lát az emberek életében, azonban sokan nincsenek tisztában ennek káros hatásaival, hiszen nemcsak a csillagászoknak jelentenek problémát, de a nem megfelelően tervezett és kivitelezett világítási rendszerek az élővilágot és az emberi szervezetet is károsíthatják, nem beszélve az energiapazarlás kérdéséről.
A fejlett világ városait, nagyobb településeit a mesterséges fény uralja, 2016-os kutatások szerint az európai lakosság 60%-ának esélye sincs arra, hogy a saját lakóhelyén láthassa a Tejutat. Ez az arány Szaúd-Arábiában vagy Szingapúrban eléri a 99 százalékot. A legtöbb városlakó úgy nő fel, úgy éli le az életét, hogy nem látja a csillagos eget. Könnyű hozzászokni a folyamatos, mesterséges fény jelenlétéhez, pedig rengeteg káros hatása van.
A fényszennyezés hatása a természetre
Az állatvilág védtelen a fényszennyezéssel szemben, összezavarja a rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök viselkedését, az evolúció során kialakult egyedi bioritmusát, kommunikációját, táplálkozási és szaporodási szokásait, és megváltozott porzási szokások miatt hatással van a növények szaporodására is.
A tengeri teknős fiókák a tojásból kikelve a fények alapján tudják meghatározni a biztonságot nyújtó tenger irányát. A fényszennyezés hatására évről évre több ezer kis teknős pusztul el, a mesterséges fények megzavarják a tájékozódásukat és veszélyes helyekre térítik el őket. Floridában például teknősök milliói pusztulnak így el évente.[2]
A fényszennyezés a madarakra is nagyon nagy veszélyt jelent, ugyanis az éjszaka (is) repülő vándormadarak például a csillagok alapján tájékozódnak, az ember által okozott fényszennyezés összezavarja és eltéríti őket, rossz irányban repülnek, fölösleges pihenőkre ingerli őket egy-egy kivilágított terület.[3]
A fényszennyezés hatása az emberi szervezetre
A Harvard kutatói szerint a fényszennyezés megzavarja a cirkadián ritmusért és több más folyamatért felelős melatonin hormon termelődését, és az éjszakai fény az oka, hogy sok ember nem alszik eleget. Az ember évezredekig a természettel összhangban, az éjszaka-nappal váltakozásában élte életét. A fényszennyezés megváltoztatja az ember biokémiai ritmusát, ami normálisan a természetes fényszintekkel süllyed, emelkedik, áramlik.[4]
A melatoninhiány növelheti egyes daganatos megbetegedések (mell, prosztata, vastagbél és máj daganatai) kockázatát! Az se mindegy, hogy milyen színű fénnyel találkozik a szemünk: a magas színhőmérsékletű fények (pl. a kék) károsabbak, mint az alacsony színhőmérsékletűek (pl. a sárga).
Megelőzés
A fényszennyezést szabályozó hatályos rendeletek szerint hazánkban a kültéri világítástechnikában kizárólag ernyőzött lámpákat lehet telepíteni. Ez azt jelenti, hogy a fény a lámpatestből nem világíthat a horizont fölé.
A belső terek megvilágításához alacsony hőmérsékletű, melegebb, sárgás fényű izzók vásárlását javasolják. Ha az utcai lámpák fénye bevilágít az ablakunkon, kerítsünk vastag függönyt, redőnyt, az alváshoz biztosítsunk magunknak és családunknak természetes sötétet.
A kert- vagy házvilágítást szabályozzuk, a folyamatos világítás helyett szereljünk fel mozgásérzékelő kapcsolót. Ha kültéri világítást telepítünk, fontos, hogy jól legyen beállítva a fényszórónk, ne világítson feleslegesen az égbe, a szomszéd ablakába.[5]
Források:
[1]https://en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution
[2]https://www.researchgate.net/publication/47634612_Light_Pollution_as_a_Biodiversity_Threat
[3]https://www.darksky.org/light-pollution/wildlife/
[4]https://www.hsph.harvard.edu/ecpe/faculty/charles-a-czeisler/
