A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének szervezésében 2022. július 4-8. között szakmai tanulmányút keretein belül Szabadka Sándor távhő üzletágvezető kollégánk Izlandra látogatott, ahol a lenyűgöző környezet megcsodálása mellett, jelentős szakmai tapasztalatot szerzett.

Szabadka Sándor távhő üzletágvezető kollégánk beszámolója

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa a külföldi jó gyakorlatokat. Ahogy az egész világon, úgy Magyarországon is, a megújuló energiák hasznosítására helyeződött át a hangsúly.
Már tavalyelőtt az volt a cél a Szakmai Szövetségben, hogy geotermikus energiahasznosításra vonatkozó távhős rendszert tudjon bemutatni a tagoknak. Olyan országot, partnert kerestek, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Így a Covid miatt késéssel ugyan, de 2022-ben megvalósulhatott az eredetileg 2021-re szervezett tanulmányút. Nagy öröm volt a csodálatos környezetet megcsodálni, valamint új szakmai tapasztalatra szert tenni.
Az izlandiak 30-40 évvel ezelőttig gyakorlatilag nem nagyon figyeltek oda, hogy a föld alatt mi rejlik náluk, azonban az egyébként sem túl sok fát elfűtötték. Ekkor elkezdték komolyan vizsgálni, hogy hogyan tudják kiváltani az import fosszilis tüzelőanyagokat. Erre egyészt a nagy esésű, nagy vízhozamú folyókra telepített vízerőműveket látták megoldásnak.
Másrészt, miután Izland az észak-amerikai és eurázsiai tektonikus lemezek törésvonalán fekszik, sok működő vulkánja van, számtalan gejzír tört föl, több helyen a forró víz a törésvonalak mentén tört utat magának. Az izlandiak felismerték az ebben rejlő lehetőségeket.
Mindössze 800 – 1000 méterre történő fúrásokkal már 130-140°C körüli hőmérsékletű vizet tudnak kinyerni, amit első körben turbinák meghajtásával villamos energiatermelésre használnak. Az erőművekben több lépcsőben végrehajtott áramtermelés után 80-90°C-ra visszahűlő vizet juttatják el a települések távhő-hálózatába. Ez jellemzően a lakások a fűtését biztosítja és a használati melegvizet melegítik fel vele, de a fővárosban – Reykjavíkban – közvetlenül a termálvíz folyik a csapból.
Magyar szemmel nézve a részben kényszerűségből végrehajtott váltás Izlandon látszólag nagyon pozitív hatással bír a klímavédelemre, azonban – személyes véleményem szerint – rendkívül pazarló is:

• A távfűtés „átfolyós” rendszerű, azaz a rendszer egyik végén bekerül a forróvíz, a másik végén pedig a folyókba, majd az óceánba engedik a még jelentős hasznosítható hővel rendelkező vizet.
• Az utak járdák, felhajtók fűtése is teljesen általános és a téli időszakban folyamatos (vagyis az „udvart is fűtik”).
• Van sok kiserőmű, ahol a villamos energia termelés utáni vizet még hőszivattyúval vagy egyszerűen csak hűtőtoronyban porlasztva tovább hűtik, hogy a környezetbe elengedhessék (ehhez villamos energiát használnak).

Összességében tehát energetikai szempontból nagyon érdekes és ellentmondásos a helyzet.

A geotermikus energia felhasználásának néhány módja Izlandon

Az Iceland Magazine cikke[1] szerint a geotermikus energiát többek között a medencék, futballpályák fűtésére, a strand vizének felmelegítésére, továbbá a parkolók és járdák jég-, valamint hómentesítésére használják. Az ipari szereplők is éltek a természet adta lehetőséggel, a forró víz által felmelegített levegő alkalmas a hínár és tőkehalfej szárítására vagy az adatközpontok villamos energia ellátására, amelyet geotermikus energiával állítottak elő. Mindezek mellett, jelentősen hozzájárul az üvegházakban történő növény-, zöldség- és gyümölcstermesztéshez is, így kerülhet az izlandiak asztalára az Izlandon megtermelt banán[2].

Forrás:

[1] https://icelandmag.is/article/heating-soccer-fields-and-growing-cucumbers-9-ways-which-geothermal-energy-used-iceland

[2] https://icelandmag.is/article/does-iceland-really-have-europes-largest-banana-plantation

Kép forrása:

Rudolf Kirchner: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/izland-tajkep-termeszet-vakacio-831081/