Az éghajlatváltozás hatásai
Az éghajlatváltozás hatásai már megmutatkoztak, az egyik ilyen például a csapadékeloszlás módosulása. Magyarországon eddig is jellemző volt a csapadék térbeli és időbeli nagyfokú változékonysága, de ez tovább erősödött az utóbbi évtizedekben. Az utóbbi évszázadban az országos éves csapadékösszeg nem csökkent szignifikánsan, de eloszlása szélsőségesebbé vált, ami befolyásolja a vízkészletek mennyiségét és minőségét, és a vízmegtartásra épülő vízgazdálkodás elterjesztését sürgeti.[1]
Mindezek mellett az Országos Meteorológiai Szolgálat arra figyelmeztet, hogy a hőhullámos napok, hőségnapok és forró napok számának emelkedése, valamint a fagyos napok számának csökkenése, mint közvetlen tényezők, egyaránt hatással vannak növénytermesztésre. A közvetett tényezők, mint például a vízkészletek elérhetősége is jelentősen befolyásolják a növények tápanyagfelvevő és tápanyagmegkötő képességét, és hatással vannak többek között a hazai szántóföldi növénytermesztés két legfontosabb növénye, a búza és a kukorica agrotechnológiájára, termésátlagaira.
Erdőterületek változása
Hazánk klímájának változása (melegebb, aszályoknak jobban kitett időjárás) hatással van az erdőkre is. A több csapadékot, párát igénylő fafajaink (bükk, gyertyán) elterjedési területe csökkenni fog. Ezek a fafajok visszaszorulna a magasabb hegyekre, az északi lejtőkre, párásabb völgyekbe, míg a nagyobb hőösszeget, gyakrabb szárazságot jobban elviselő tölgyek, kőrisek, juharok nagyobb elterjedése várható. Az erdők állományának összetételében bekövetkező változás már most megfigyelhető, de tudatos erdőgazdálkodással a klímaváltozásnak jobban megfelelő fafaj-összetétel fokozatosan kialakítható.
A klímaváltozás hatására megjelenő invazív fajok, kórokozók, kártevők megjelenése fokozott fapusztuláshoz, a faanyag minőségi romlásához, végső soron gazdasági veszteséghez vezet. A klímaváltozással összefüggésben elkerülhetetlenné vált az erdészeti termőhelyek újraértékelése, klímabiztosabb fafajok kiválasztása, a természetközelibb, pl. szálaló erdőgazdálkodás elterjesztése, az erdők ökológiai rendszerének megőrzése.[2]
Invazív fajok megjelenése
Az éghajlat változásával több új, invazív kártevő és kórokozó jelent meg és terjedt el rohamosan hazánkban is. A melegedéssel további kártevők és invazív fajok megjelenése várható. A veszélyt jól jelzi pl. a gyapjaslepke tömegszaporodása és terjedése, mely 2005-ben 212 ezer hektár kiterjedésű kárterületet okozott.
A Magyarországon is megjelent dióburok-fúrólégy az egész országban hatalmas pusztítást végez a diótermésben. Ennek köszönhetően az emberek a pusztítás mértékét látva eleve lemondanak a termésről, vagy a diófák kivágását tervezik.[3]
Feltehetően a változó klíma, illetve az emberi tevékenységgel közvetlenül is kapcsolatba hozható tényezők (pl. globális kereskedelem, szállítás) együttes következménye, hogy az elmúlt néhány évtizedben a poloskák (Heteroptera) köréből is számos, faunánkra új, és a sikeres megtelepedést követően esetenként gyorsan, látványosan és széles körűen elterjedő faj jelent meg hazánkban.
A vándorpoloska jelentős károkat okoz elsősorban a hüvelyesekben, paprikában, paradicsomban, uborkában, azonban a védekezés rendkívül nehéz, hiszen szedéshez közeli állapotban lévő termést elég kockázatos rovarölő szerekkel kezelni, illetve a poloskákra hatásos széles spektrumú készítmények a hasznos élőlényeket is válogatás nélkül elpusztítják.[4]
Források:
[1]https://infostart.hu/belfold/2020/11/22/a-kartevok-is-a-klimavaltozas-miatt-arasztanak-el-minket
[2]https://infostart.hu/belfold/2020/11/22/a-kartevok-is-a-klimavaltozas-miatt-arasztanak-el-minket
[3]https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Agrarium/2020_12_06/eltunhet_a_diotermes_a_kiskertekbol_az_invaziv_dioburokfurolegy_miatt_videoval
[4]https://ecolres.hu/sites/default/files/B%c3%a1ldi%20et%20al.%202017%20Magyar%20Tudom%c3%a1ny.pdf
