1. Címlap
  2.  » 
  3. Engie Magyarország
  4.  » 
  5. Hírek
  6.  » Lakossági ingatlanfejlesztés és energetikai megtakarítási potenciál
október 30, 2020
Lakossági ingatlanfejlesztés és energetikai megtakarítási potenciál
2014-ben az EU elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretét, amelyben vállalta, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képes legalább 40%-kal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ezt egészíti ki az EU 2018 elején hozott közös kötelezettségvállalási rendelete (Az Európai Parlament és A Tanács (EU) 2018/842 Rendelete) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, amely az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatályán kívül eső ágazatokban a tagállamok kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit határozza meg a 2021 és 2030 közötti időszakban. Ezzel az EU közelebb kerül ahhoz, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségvállalását.
Ingatlanfejlesztés

A rendelet azt hivatott biztosítani, hogy az EU a kitűzött céloknak megfelelően a 2005-ös szinthez viszonyítva 2030-ig 30%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a közös kötelezettségvállalás által érintett ágazatokban, így az épületek tekintetében, a mezőgazdaságban (nem CO2-alapú kibocsátások), a hulladékgazdálkodásban és a közlekedésben (a légi közlekedés és a nemzetközi hajózás kivételével). Ez azért is fontos, mert ezekből származik az üvegházhatású gázok mintegy 60%-a az EU-ban.

Amikor az EU meghatározta, hogy melyik tagállam mennyivel járul hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, figyelembe vette többek között a tagállamok GDP-jét is. Az egyes országok célkitűzései 2030-ra így 0%-tól 40%-ig terjednek (a 2005-ös bázishoz képest), és együtt adják ki az uniós szintű 30%-os csökkentést. Magyarországnak 2030-ig a 2005-ös éves szén-dioxid kibocsátásához képest 2030-ig 7%-os csökkenést kell elérnie.

Lista

1. ábra: Az egyes tagállamok részaránya az EU teljes kibocsájtásban és a teljes kibocsájtáshoz képest szükséges kibocsájtáscsökkentés.

Ahogyan az a kettes ábrán is látszik az egyes üvegházgáz kibocsátások megoszlásában (osztályozási módszertan függvényében) meghatározó az energetikai szektor.

Infografika2. ábra: Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban iparáganként

Az energetikai szektort azonban tovább is bonthatjuk, bele kell értsük a villamos-energia előállítást, a közlekedési, mezőgazdasági, ipari célú tüzelőanyag felhasználást és az épületállományhoz kapcsolódó kibocsátást is:

  • Villamosenergia termelés
  • Ipari hőtermelés, hűtés
  • Közlekedési energiafelhasználás
  • Mezőgazdasági energiafelhasználás
  • Épületállomány (pl. lakossági épületek) energiafogyasztása.

Az energiaintenzitás terén az utóbbi évtizedekben az épületállomány (lakosság, valamint szolgáltatás és közszféra) hatékonysága – amely EU mércével értékelve a legrosszabbak közt van a tagállamok között – alig változott. Magyarországon az épületállományhoz (lakosság, illetve szolgáltatás és közszféra) kapcsolódik az energiahasználat mintegy 35-40%-a, egyben itt a legszembetűnőbb az energiapazarlás. A mintegy 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, és hasonló az arány a középületeknél is. Az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafelhasználás tekintetében Magyarország a tíz legmagasabb értéket mutató tagállam között van az EU-ban, ráadásul úgy, hogy a családi házakban élő háztartások jelentős része a háznak csak egy részét fűti ki a fűtési időszakban.

A kiemelten magas lakossági energia-felhasználás a lakosság számára jelentős rezsiköltséget, a környezet számára fajlagosan magas terhelést jelent. Az eddigi, alapvetően szociális szempontú és célú rezsicsökkentés nem ösztönzött fejlesztésre, és nem jelentett valós és fenntartható megoldást.

Az épületállomány meghatározó eleme a közel 900 ezer db ún. Kádár-kocka, és több 100 ezer db ezekhez hasonló energetikai állapotú családi ház, melyek esetében átlagosan 20-30%-os energiaköltség-csökkentés is elérhető lenne egy szakmailag optimalizált komplex fejlesztéssel.

A hazai üvegházgáz kibocsájtási adatokat elemezve és fenti tapasztalatokat is figyelembe véve a Virtuális Erőmű Programot (VEP) üzemeltető Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft é szakértői, Dr. Molnár Ferenc vezetésével kidolgoztak egy átfogó, a hazai ingatlanállomány felújítását támogató rendszert.

A felmérések alapján a 2,7 millió hazai lakóépület csaknem 60 százaléka szorulna komplex felújításra. A VEP 2021-től olyan digitális szolgáltatást indít a lakosság számára, amely az épületenergetikai fejlesztési lehetőségeket és az azokhoz kapható piaci, valamint állami támogatásokat egyablakos rendszerben teszi elérhetővé.

Az épületenergetikai fejlesztésekhez egy olyan finanszírozási modellt is felépítettek a VEP szakemberei, amely lehetőséget teremt, hogy önerő nélkül vagy minimális önrésszel, teljesen bizományosi rendszerben korszerűsíthessék az ingatlant. Ennek keretében a beruházó megbízásából a bizományos teljes körűen járhat el a felújítás mielőbbi megvalósulása érdekében a műszaki tartalom kidolgozásától a finanszírozáson és a szerződések megkötésén át egészen a kivitelezésig.

A VEP 2021-ben 25 ezer, 2022-ben 75 ezer, 2023 és 2030 között évi százezer háztartás energetikai felújításának támogatását tűzte ki célul, együttműködésben az MNB és a kormány új lakossági ingatlanfejlesztési zöld programjaival. Emellett 2021 és 2023 között a megyei és önkormányzati szövetségekkel, valamint a vállalkozói kamarákkal együttműködésben háromezer települést és 50 ezer kkv-t léptetnének be a Virtuális Erőmű Programba.[1]

Források:

[1]https://www.portfolio.hu/ingatlan/20201014/egymillio-lakas-energetikai-korszerusiteset-tervezik-2030-ig-452922?fbclid=IwAR0vxXXu3s0MOSHQ1zeQxM-lSfY5vrwaYTLge8nI8BayIpHK2dL8obFnXuE

HÍREK

1

Fenntartható utazás

A turisztikai szezon közeledtével érdemes elgondolkodni azon, hogy miként szervezzük nyaralásunkat aszerint, hogy minél környezetkímélőbb legyen a bolygó számára.

Passzold vissza, Tesó!

Ha megszabadulna a használaton kívüli nyomógombos és okostelefonjától, GPS készülékétől, tablettől vagy ezen eszközök tartozékaitól, akkor megteheti a 2022. március 22. – június 15. között zajló Passzold vissza, Tesó! kampány során.

Új gyűjtőhelyre kerülnek az italoskartonok Budapesten

A Budapesti Közművek keretében önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió döntése alapján 2022. január 1-től az italos kartondobozok gyűjtése a kék helyett a sárga fedelű tartályokba kerülnek át.

VÉLEMÉNYEK

1

KAPCSOLAT

1

ENGIE Magyarország Kft.

Székhely: 1191 Budapest, Üllői út 206.
Tel.: +36 1 460 1030
Fax: +36 1 460 1050
officebudapest.hu@equans.com

Kirendeltség: 9024 Győr, Hunyadi u. 14.
Tel.: +36 96 335 816, +36 96 526 805
Fax: +36 96 528 654
officegyor.hu@equans.com