A fentiekben említett trendi fogalmak és a mögöttes technológiák összekapcsolódásából eredő, digitális és modern technológiákat felvonultató várostervezést és üzemeltetést foglalja magában, többek közt az alábbi területeken:

• elektromos hálózat és közszolgáltatások (pl. vízszolgáltatás) esetén okos mérés, hálózatüzemeltetés, azonnali hibaérzékelés távoli elérésű szenzorokkal stb.
• intelligens közlekedés szervezés
• online városi ügyintézés (e-governance) szolgáltatások,
• körkörös gazdaság és nem pazarló városüzemeltetési folyamatok az erőforrás takarékosság jegyében stb.

Ahhoz azonban, hogy egy XXI. századi, a kihívásoknak megfelelni képes és hosszútávon fenntartható várost tervezzünk, szükség van forrásokra is, mely sok esetben magántőke bevonást is jelenthet. Ez utóbbi lehetőségről és annak fenntartható városüzemeltetésre gyakorolt hatásáról szól a Polgármesterek Klímavédelmi Szövetségének alábbi (kivonatolt) cikke:

A 2021. január 28-án közösen szervezett webináriumukon a Polgármesterek Szövetsége és az „Intelligens Városok Piaca” kezdeményezés szakértői megvitatták és bemutatták az érdeklődők számára a modern városok klíma és fenntarthatósági kihívásait és azt, hogy mit keresnek a befektetők, amikor fontolóra veszik a helyi éghajlati és energetikai akciók finanszírozását.

Az olyan mozgalmak és vállalkozások, mint a Polgármesterek Szövetsége és az Intelligens Városok Piaca, segíthetik a városokat a pénzügyi helyzetben való eligazodásban. A Polgármesterek Szövetsége által kínált lehetőségeket Anja De Cunto, a támogatással és a finanszírozással kapcsolatos kapacitásépítés területét képviselő szakértő ismertette. Tapasztalatai szerint hiányos az egyes önkormányzati alkalmazottak tudása és ismeretei a különböző támogatási és finanszírozási lehetőségek terén, és a Polgármesterek Szövetsége segítséget nyújthat azáltal, hogy támogatást nyújt ezen lehetőségek kihasználásában, valamint esettanulmányokat mutat be arról, hogy ezeket a különböző pénzügyi alapokat miként használták már fel Európa városai fenntarthatósági és energiahatékonysági, valamint smart city projektjeik finanszírozására. A más városokkal való kapcsolattartás lehetőségeként a Szövetség nemrégiben elindította új tanulási programját is, amely megkönnyíti a tapasztalatcserét a forrásbevonás terén.

1. ábra: Az okos város network kezdeti befektetői

Míg Jorge Rodrigues de Almeida, a smart city platform matchmakere bemutatta az intelligens városok piacterének intézkedéseit a pénzügyi források és a projektfejlesztés közötti szakadék áthidalása érdekében.

A webinárium párbeszéddel zárult az előadók és a résztvevők között. A résztvevők politikusok és városi tisztviselők, projektfejlesztők és a városok éghajlatváltozással kapcsolatos ambícióinak finanszírozásával foglalkozó szakértők voltak. A záró megjegyzések részét képezte Pierre Larrouturou európai parlamenti képviselő irodájának közreműködése az új 2021–2027-es uniós költségvetés szerepéről az éghajlatváltozás finanszírozásának támogatásában a városokban. Legfőbb megállapítása a következő volt: a városok helyi szintű tiszta/zöld energiafelhasználást biztosító átmenetének megvalósításához a fejlesztés finanszírozásának és a megoldások megvalósításának meglévő igényét ki kell elégíteni. Sokkal több európai mechanizmusra van szükség, de az olyan költségvetési támogatás, mint az EU helyreállítási terve, jó első lépés a nagyobb szolidaritás felé az éghajlat-finanszírozás terén.

Jó példa erre Groningen városa:

Groningen ambiciózus célokat tűzött ki a város energetikai átmenetére, és cselekvési tervet dolgozott ki az energia (hő) termelés és a hőigény csökkentése területén azzal a céllal, hogy 2035-re CO₂-semleges legyen. Bemutatták a tevékenységeiket, és megosztották az energiaátállási folyamat legfontosabb tanulási pontjait a webinárium során. Az egyik kulcsfontosságú üzenet annak a fontossága, hogy a polgárokat minél korábban bevonják a városuk energiaátállási terveibe a nyilvánosság hatékony részvételének érdekében. Ebben a keretben az energia-átmenet folyamatának transzparensnek, megbízhatónak és fenntarthatónak kell lennie a polgárok számára. Groningen számára kihívást jelent a helyi távfűtés kiépítésének becsült magas költsége – ez az egyik terület, amelyre a város összpontosít. A Groningen CO₂-semlegessé tétele érdekében a teljes beruházás megvalósításához lakosonként kb. 10 000 euróra lenne szükség.

Ahhoz, hogy a település igénybe vehesse a smart city platform támogatását, beruházásnak az alábbi területek egyikére kell esnie:

• Energia
• Közlekedés és elektromobilitás
• IT fejlesztések

Továbbá egy hatszintű érettségi skála felsőbb szintjein bizonyított/érett projektmodellel kell rendelkeznie:

• PML 1 – Azonosított potenciális projekt (projekt vagy technológia nyilvánvalóan alkalmas beavatkozásra)
• PML 2 – A projekt potenciálja számszerűsítve (audit, tanulmány, benchmarking stb. segítségével)
• PML 3 – Becsült projektberuházás és megfelelő üzleti modellek meghatározása
• PML 4 – Technikai projekt és üzleti eset kidolgozása
• PML 5 – Beruházásra kész (üzleti eset és pályázati modell megerősítve)
• PML 6 – Befektetési ajánlat vagy pályázati követelmények létrejöttek (kész aláírásra vagy pályázat indítására)

Jelen cikk eredetije a Polgármesterek Szövetsége oldalán olvasható angol nyelven.

Amennyiben felkeltette érdeklődését a lehetőség, keresse a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. kollégáit bővebb információért.