A MIT Technology Review beszámolója szerint az Ausztrália keleti partján tomboló bozóttüzek által szeptember óta körülbelül 400 millió tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe. A 2018-as kaliforniai tűzvészhez képest kilencszeres az ausztráliai tüzek eddigi szénlábnyoma, és Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki.[2]
A 2019-2020-as bozóttüzek eddig több mint 10 millió hektárt (100 ezer négyzetkilométert), azaz egy Magyarországnál is nagyobb területet érintettek a teljes kontinensen, így már jóval túllépték a tavalyi amazóniai tűzvész 7 millió hektáros pusztítását. A délkelet-ausztráliai tűzvészben eddig 20 millió négyzetkilométeren terjeng a füst.[3]
A perzselő hőség és a térséget uraló szárazság szokatlanul nagyszámú füstviharfelhőt idéztek elő. Ezek segítik a füst feljutását a sztratoszférába, több mint 16 kilométer magasságba, és ha oda eljut, a füst képes több ezer kilométert megtenni forráshelyétől. Éppen ezért a NASA szakemberei december óta végeztek kutatásokat a füst terjedéséről és megállapították, hogy január 8-áig a füst már félúton járt a Föld körül, elérte Dél-Amerikát, és Új-Zélandon is súlyos légszennyezést okozott.[4]
Az állatvilágot is óriási csapás érte, a Sydney-i Egyetem becslései szerint egymilliárd emlős, madár és hüllő pusztulhatott el. Az ABC számolt be nem rég arról, hogy több ezer hal pusztult el Macleay-folyóban, miután az eső bemosta a hamut.[5]
Ausztráliában egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a bozóttüzek, a mostani azonban a korábbiaknál jóval pusztítóbb. A 2019-es nyár az egész kontinensen különösen száraz és meleg volt, ami kedvező körülményeket teremtett a bozóttüzek kialakulásának, illetve terjedésének. Tavaly januárban több helyen példátlanul alacsony volt a csapadék mennyisége, decemberben számos melegrekord dőlt meg, ráadásul a szél is felerősödött, ami elősegítette a lángok terjedését.
2018-ban két tanulmány is megjelent, amelyek a jövőbeni tüzeket igyekeztek felmérni. Az egyik szerint a század végére Kaliforniában 1990-hez képest évente 77 százalékkal több terület fog leégni. A másik kutatásban a szakértők optimista, 1,5 Celsius-fokos melegedéssel számolva arra jutottak, hogy a 2100-ra Dél-Európában 40-54 százalékkal több tűz fog keletkezni.[6]
Források:
[1] http://www.bom.gov.au/state-of-the-climate/State-of-the-Climate-2018.pdf
[2] https://www.bbc.com/news/world-australia-50999546
[3]https://www.technologyreview.com/s/615035/australias-fires-have-pumped-out-more-emissions-than-100-nations-combined/
[4] https://www.nasa.gov/feature/goddard/2020/nasa-animates-world-path-of-smoke-and-aerosols-from-australian-fires
[5] https://www.abc.net.au/news/2020-01-16/nsw-bushfire-ash-leads-to-mass-fish-kill-in-macleay-river/11872372
[6] http://www.bom.gov.au/state-of-the-climate/State-of-the-Climate-2018.pdf
